A 3. probléma esetében érthető, hogy a kormányok a probléma létét is tagadni próbálják, hiszen a kormány nem fogja elismerni, hogy hibásan, korrupciós eszközökkel osztotta az állami földpályázatok egy részét.
A sajtó kommunikációtól és az ellenzéki pártok kritikájától eltérően tény, hogy nagyon sok helyen jó kezekbe (is) került állami tulajdonú termőföld, megfelelő gazdálkodók is kaptak azokból. De épp így tény, hogy szintén sok helyütt magas arányban teljes mértékben elfogadhatatlan, ésszerűtlen, a vidék problémáira nem reagáló döntések születettek. Nem az Isten ellen való az, ha egy Fideszes szimpatizáns vagy tag is nyer földpályázaton. Nem lehet keresni, hogy melyik gazdálkodó milyen párt szimpatizánsa, és ostobaság lenne elvárni, hogy csak ellenzéki pártok szimpatizánsai, vagy apolitikusok nyerjenek földpályázatokon. Mindamellett, hogy egy Fidesz szimpatizáns gazdálkodó is lehet jó gazda, jó gazdálkodó - miért ne lehetne? A gond tehát messze nem ezzel van, hanem azzal, amikor az állam a földjét olyan természetes vagy jogi személyeknek adja, akiknek már egyébként is sok van, egyébként is nagy-nagy területen gazdálkodnak, és érdemben nem jár plusz munkahelyteremtéssel a plusz termelési helyszín elnyerése.
Az első fő bűn, amit a kormány a “földet a gazdáknak” programmal elkövetett: nem mérte fel előzetesen az igényeket. Ki a fene találta ki, hogy ha minden egyes birtoktestre 5-10 pályázó volt, akkor 50-60-70 és akár 90 hektáros birtoktesteket kell pályáztatni? Bűnös felelőtlenség volt, nem 10-15-20-30 hektáros birtoktestekre felosztani a pályázati lehetőségeket, hogy minél többen kaphassanak abból, minél többek munkahelyteremtő/
Második fő bűn az, hogy mindemellett, amikor 4000 hektáros gazda, vagy 9000 hektáros társasvállalkozás nyert el földet, akkor senki nem vizsgálta azt a mutatót, amiről korábban írtam: tehát, hogy hektárra levetítve milyen foglalkoztatási arányt ér el. Sok esetben olyanok is nyertek pályázaton, akinek ha a művelt területeit és a foglalkoztatottjainak számát összevetjük, akkor akár 200-300 hektáronként sem jön össze egy munkahely. Ez a fő probléma, és emiatt nem hatékony erőforrás-használati rendszer a földpályázat a jelenlegi gyakorlatban! Emiatt nem érzem én fontosnak azt, hogy mekkora egy gazdálkodó, mert van olyat (nem nyert állami földet), aki 1500 hektáron foglalkoztat 70 embert, és az “utolsó” traktoros is hazavisz 200 e forintot havonta. Egy ilyen traktorost ha megkérdezünk, hogy mit szeretne: megőrizni a munkahelyét 10 évre, ami így fizet reál értékben, vagy 25 hektárt 10 évre bérlettel és kötelezettségekkel terhelten - akkor kevés választaná a földbérleti jogot, mert sem a szaktudása, sem a technológiája nincs meg a hatékony műveléshez (legtöbb esetben). Ugyanakkor minden természetes személy, aki komolyan gondolja a gazdálkodást és önfoglalkoztatást valósítana meg a termőfölddel, azt kutya kötelessége lenne az államnak segíteni, támogatni, földhöz jutással, mert lényegesen olcsóbb megoldás a munkahelyteremtésre az ilyen jellegű önfoglalkoztatóvá válás segítése, mint mondjuk egy nagy autógyárnak támogatást és infrastruktúrát adni. Minden esetben, amikor olyan természetes személyek vagy vállalkozók nyertek el földet, akik azt nem főállásban vagy általuk foglalkoztatottakkal használják, az erőforrás-pazarlás volt. Persze, egyébként is felfoghatatlan, hogy ha egy érdekeltségi körbe tartozó gazdálkodó több ezer hektárt művel, annak minek adni akár ehhez egyetlen további hektárt is.
A harmadik fő bűn a rendszerben maga az átláthatatlan pályázati rendszer, ami fölösleges helyi feszültségeket teremtett és újabb társadalmi konfliktusokat váltott ki.
Ebben az MSZP fogja be a száját viszont, és csak ne kritizáljon, mert az egész problémára úgy került reflektorfény, hogy egyáltalán VOLT pályázati rendszer, míg a Fideszt megelőző kormányok esetén semmiféle pályázat nem volt: politikus nagyurak saját kényük és kedvük szerint osztogatták a földet egymásnak és haverságnak.
A negyedik fő bűn a rendszerben az, hogy az állam meg sem vizsgálta érdemben, hogy az állami földtulajdonban lévő termőföldeknek valóban a leghatékonyabb használata-e a munkahelyteremtésben azt magánkézbe kiadni. Jó sok olyan hely van az országban, ahol akár az állam, akár helyi önkormányzatokon keresztül sokkal nagyobb és biztonságosabb foglalkoztatást lehetett volna elérni, sok helyütt az elhibázott szemléletű közmunka programoknak értelmet adni - és sorolhatnám. Korántsem biztos tehát, hogy valóban a földek 20 évre történő magánosítása volt a praktikus megoldás, bár a korábbi problémákhoz képest ez már csak butaság és talán nem bűn.
S végül, de nem utolsósorban a fő bűne a rendszernek, hogy a korábbi szempontok érvényesítése mellett meg sem nézte, hogy mit akar termelni a bérlő. Pontozta pl. a sertés-, illetve általában az állattartást a pályázati rendszer, pedig piszkosul nem mindegy, hogy egy intenzív marha vagy baromfitelepről beszélünk, vagy egy külterjes, bio megoldásokkal működő legeltetéses állattartásról. Nyilván a korábbi szempontokra is van ennek visszaható hatása (foglalkoztatás mértéke) de az sem mindegy, hogy milyen értékteremtő hatása van. Ha egy gazdaság bio minőségben termel helyi piacra, és ezáltal alapanyagot biztosít pl. helyben kiépülő élelmiszer-feldolgozóiparnak, és emellett hozzájárul az egészségmegőrzéshez, az messze nem azonos értékű egy intenzív körülmények között, pl. háromféle vegyi úton előállított anyag (nitrogén, foszfor, kálium) pótlásával termelt terménynél. Nem egy a szőr a selyemmel - tartja a mondás, és ez itt hatványozottan érvényesül, mert az élelmiszertermelésnek számos más hatása is van a társadalomra (pl. az adott témánál az egészségmegőrzés), mint pusztán a mezőgazdasági foglalkoztatás. Épp ezért meghatározó a termőföld és alap a mezőgazdaság.
Nos, kb. ezek az alapok, aminek szemléletével az első munkámhoz látok, mert a következő lépés: a jelenlegi jogszabályi környezet megváltoztatása a fenti szempontok alapján. Ennek szövegszerű javaslatai folyamatban, ez az, amivel majd az országgyűlés megalakulása után jelentkezem, mert az első, amivel kapcsolatban megteszem amit tudok, az éppen ezen bemutatott a okokért a termőfölddel és annak forgalmával kapcsolatos szabályozás megváltoztatása lesz.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.