A tegnapi nap elszaladt, de ott folytatom, ahol a tegnapelőtt kezdett sorokat tegnap reggel befejeztem, mert szeretném ha világos lenne, hogy miért is a termőfölddel kell kezdeni elsőként, és miért is ez a legfontosabb kérdés, amikor vidékfejlesztésről beszélni kezdünk.
Egy kis háttéradat a folytatás előtt:
Jelenleg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma kb. 5-5,5% körül mozog évente váltakozóan a foglalkoztatottak arányához képest (2012-ben 5,2% - KSH adatai szerint), ami megegyezik az EU-s átlaggal, és mondjuk jobb, mint némely agrár tekintetben “fejlettebb” ország foglalkoztatási aránya (mint pl. Dánia). Azonban ha azt nézzük, hogy kb. 5,8 millió hektáron valósul meg ez a jelenleg kb. közvetve, közvetetten 180-190 e főt foglalkoztató hatás, és tudjuk azt, hogy kertészetekben, fóliasátras rendszerekben, állattartó tevékenységek egy része során, biotermelésben a legrosszabb esetben is átlagban minimum akár 5 hektáronként létrejöhet egy munkahely (sok esetben még kisebb területen is), akkor látható, hogy valahol gond van a rendszerben, mert a jelenlegi gyakorlat szerint az országos átlag ennek a hatszorosa. Nyilván, miután átlagról van szó, így ebben benne vannak azok a kertészeti kultúrák is, amikor 1 hektáron akár 8-10 fő foglalkoztatása zajlik, és az ellenkező szélsőségek is, mikor több ezer hektáron néhány fő bejelentett dolgozó van. Minden esetre tény, hogy a mezőgazdaságban lényegesen nagyobb foglalkoztató potenciál van, mint azt jelenleg kihasználjuk.
Nyilván nagyon-nagyon eltér a különböző kultúrák foglalkoztatási lehetősége, de az elmondható, hogy azokon a helyeken, ahol érdemben átlag fölötti hektárt használnak gazdaságok a 1 fő foglalkoztatásához, és akár 50 hektáronként sem valósul meg 1 fő munkahelyteremtés, abban az esetben a termőföld nem hatékony erőforrás használatról beszélhetünk. Márpedig - szerte az országban - sok helyütt látjuk, hogy nagyobb korszerűségi mutatókkal rendelkező gépesítések esetében, vagy egyszerűen kevesebb élőmunka igény van, vagy pedig a foglalkoztatás nem legális keretek között zajlik (mindkettőre számos példa van).
Mindenesetre tény, hogy ha azt szeretnénk, hogy megduplázzuk a mezőgazdasági foglalkoztatás arányát és kb. 10%-os arányra felhúzzuk, abban az esetben a hektárra levetített foglalkoztatás arányán javítani szükséges országosan. Ez lehetséges a családi gazdaságok megerősítésével, és az önfoglalkoztatást biztosító legkisebb hatékony üzemméretek megteremtésével, amihez azonban akkor szabályozóknak hozzá kell segíteni a próbálkozókat, vagy a nagy gazdaságok foglalkoztatási potenciáljának növelését kell kikényszeríteni.
Akármelyikkel is próbálkoznánk, a jelenlegi gyakorlat ellentétes hatással valósul meg, és ennek megváltoztatására az elmúlt kormányok nem hogy nem tettek kísérletet, de kifejezetten bebetonozni igyekeztek ezt a kárpótlás óta folyamatosan romló helyzetű rendszert.
Így van ez a jelenlegi kormánnyal is, és a 2013. évi CXXII. “a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról” szóló törvény, együtt a korábban ezen kérdésekről önállóan rendelkező 1994. évi LV. törvénnyel a termőföldről, jelenleg is a hibás, rossz status quo fenntartását segíti. Később rátérek arra, hogy miért is, de ezt politikai okok miatt csak május 6 után tehetem.
Addig is nézzük át, hogy melyek is azok a hatások, amelyek a termőföld-használattal kapcsolatos reformokat, az erőforrásokhoz való egyenlőbb hozzáférés esélyét, a nagyobb foglalkoztatást segítő kisebb gazdaságok megerősödését gátolják a jelenlegi termőföld tulajdoni rendszerben.
Ezeket a problémákat három fő területben látom.
1. külföldiek földtulajdonszerzésének növekedési esélyei;
2. nagybirtok rendszer megerősödése és bebetonozása;
3. az állami földtulajdon igazságtalan és ésszerűtlen elosztása, használata.
A földtulajdon rendszerének struktúrájára jelenleg ez a három legfontosabb tényező jelenti jelenleg a nagy veszélyt szerintem.
Azonban most leállok, mert túl hosszú lesz egyben - mindjárt egy másik bejegyzésben folytatom innen, mert igazából most értünk el a lényeghez.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.