Hajnalban indultam Pestre, mert albérletem még mindig nincs, ezért vagy csövezek, vagy ingázok. A km. támogatást már elhasználtam, de semmivel nem olcsóbb az sem, ha a fővárosba maradok. Talán szállodában aludhatnék, csak spórolok a lakhatási támogatásból, ki tudja miért. Két-három napot a feleségem rászánt a múlt héten albérlet keresésre, de mikor meghallják a főbérlők a jogszabályi feltételeket, akkor rendszerint visszakoznak.
Nagy nehezen találtunk a Bem rakparton egy jó lakást, egy jó reggeli úszásnyira a irodaháztól, szinte szemben azzal, de mikor kiderült a 24 oldalas szerződés és az energiatanúsítványi igény, szegény főbérlő ott is visszalépett. Olyan huncut módon csinálja az irodaház, hogy apránként adagolja az információkat a főbérlőknek, újabb és újabb meglepetéseket tartogatva, mintha direkt célja lenne, hogy úgy spóroljon az adófizetők pénzével, hogy engem csövezni hagy. Nyilván – olcsóbb szálloda szóba sem jöhet, mint ahogy valami normál halandó lakása sem – csak az, aki minden feltételnek megfelel. Feltételekből és akadályokból pedig több van, mint ahány akadályt a királyfiknak a világszép királylány kezéért ki kellett állnia. Van főbérlő, aki attól akad ki, hogy 50 m2-re akarok beköltözni 3 gyerekkel. A legnagyobbat (tehát a negyediket) simán letagadom, ő úgyis szolnoki gimibe megy, tehát valójában nem lakna itt, de újabban már a legkisebbet is kezdem letagadni, hátha nem veszik majd észre, úgyis olyan kicsi. Ne szörnyülködjenek ilyen nagyon és sopánkodjanak, hogy úgysem férünk el. Senki nem akarja elhinni, hogy az új jogszabály alapján nem lehet nagyobb a lakás. Mert a bölcs jogszabályalkotók ugye megszavazták végtelen bölcsességükben a törvényt úgy, hogy soha egy ingatlanossal nem beszéltek, hogy mi a véleménye. Lehet, hogy a Fideszes kollégák annyira a saját pofájukra szabták, hogy ott a vidékieknek elég hetente 1-1 napra bejárni, amikor parlamenti nap van (akkor is csak akkor, amikor szavazás is), tehát nem is kell nekik lakás, a pár elfoglaltabbja meg már összehozott 1-2 lakást a belvárosban még az előző ciklusok szabályozásának idején. De az is lehet, hogy csak simán egyikük sem olvasta el, mielőtt megszavazta – ezen sem csodálkoznék.
Külön mókás az országgyűlés hivatalában, hogy az asszisztensemnek letagadja magát az érintett ügyintéző, mert unja a kérdéseket. Így, nem haladok – de nem is panaszkodhatok, mert az emberek jórésze ugye nem kap semmilyen lakhatási támogatást, tehát fogjam be, és örüljek neki, hogy én legalább kapok – elvileg. De gondolom, majd megoldódik idővel.
Szóval – tegnap is itthon aludtam, így ma reggel kocsival mentem vissza 9 órás frakcióülésre. Fél nyolckor még a kocsiban a miniszterelnök urat hallgattam a Kossuth Rádióban. Szerintem jó riport volt, semmiféle obersovszkys beütést nem éreztem benne. Sok-sok dolog között a kis- és középvállalkozások támogatásáról is beszélt, hogy milyen fontosak a gazdaságnak.
Érdekes volt hallgatni nekem, aki asszem maximálisan beletartozok ebbe a szektorba, már amikor épp nem vagyok kezdő politikus...
Mondja, hogy mennyire támogatja a kormány a szektort. A fenébe, lehet, hogy kár volt visszalépni az LMP-be, mégiscsak a Fidesznél kellett volna szerencsét próbálni, és már lenne pár trafikom? Habár a kereskedéshez nem értek, de talán eredményesebb lettem volna a földpályázatokon. Az mindenesetre tény, hogy vállalkozóként én nem vettem észre, hogy nagyon támogatják a szektort. Gondolom a győri Audi gyár, meg az ilyenek nem tartoznak ide, akiket meg ismerek a kis boltjukkal, pékségükkel, kis üzemükkel – egyik sem számolt be pozitív fejleményekről. Bezzeg a NAV-ról van véleménye mindenkinek. Közel állok hozzá, hogy megalakítsak egy APEH és NAV Károsultak Egyesületét, mert amíg eme nagybecsű intézmények a nagy adózóknak (http://www.hirado.hu/2014/05/
De legtöbb ismerősöm beszámol hasonlókról, hogy amikor valakinél észreveszi a NAV, hogy van valami kis fizetési hajlandóság egy apró bírságra, akkor újból és újból bírságol, míg el nem lehetetleníti a gazdálkodást.
Szóval, tetszik nekem néha, amit beszél miniszterelnökünk (korántsem mindig!), de amikor tetszik amit mond, akkor is mindig azt tapasztalom, hogy az ellenkezőjét csinálja a kormány és annak szervei. Mintha direkte mást csinálnának, mint amit mondanak. Ilyen a földtörvény ügye is, ahol ők tetszelegnek mint EU-s szabadságharcosok, miközben a földforgalmi törvény hibás szakaszaihoz nem hajlandóak hozzányúlni, és leseprik az ilyen kezdeményezéseket.
Szóval – így értem be a fővárosba, nem feledve, hogy miért vagyok ellenzéki politikus.
Utána kezdődött a frakcióülés.
Voltak már frakcióülésen? Nekem is ez volt a harmadik, de ez volt az igazi első, ami olyan normál munkarendszer szerint zajlott. Frakcióvezető vezeti az ülés, ott vagyunk mind a frakcióból, ott vannak a szakértők, a teljes kommunikációs stáb, és minden más frakcióalkalmazott, képviselői asszisztensek, stb. Megbeszéljük, mi volt a héten és mi lesz a következő héten. Piszok kíváncsi lennék, hogy ezt hogy csinálja a Fidesz, de kb. a parlamentet kell használniuk, ha ők is megbeszélnek mindent, és ők is kikérik a szakértőik véleményét. Bár azt hiszem, ennek kicsi a valószínűsége...
Ilyenkor dől el, hogy a következő héten a parlamentben ki mit mond és mikor, miben szólalunk fel. Egyeztetjük álláspontunkat, hogy ki hogy szavaz, hogy tudjuk, mire lehet számítani. Az LMP szabad mandátumot ad a képviselőinek, úgy szavazunk, ahogy akarunk, de azért megbeszéljük, hogy tudjunk egymás véleményéről, ha lehet azt összehozzuk, ha nem, akkor felkészüljünk az esetleges kérdésekre azzal kapcsolatban.
Már csak azért is mesélem ezt el, mert itthon Kevibe, mikor javasolják a kedves ismerősök, hogy ezt is mondjam el, meg azt is, akkor azért adnak ilyen sok jó tanácsot, mert nem ismerik a házszabályt (na, mondjuk még én is csak tanulgatom), és nem tudják, hogy pl. a napirend előtti felszólalásból egy nap egy frakció egyet mondhat, és ilyenkor részben elsőbbsége van a téma aktualitásának, súlyának, és rendszerint többől kell választani. Megbeszéljük, hogy a törvényjavaslatokhoz ki lesz a szónok, aki átfogóan beszél, esetleg ki szól hozzá röviden, itt is megismerjük egymás véleményét. Eléggé le vannak korlátozva a keretei ennek is, tehát nem mindig a képviselőn múlik, hogy beszélhet-e hosszan, vagy sem.
Szóval, lepontosítjuk a jövő heti eseményeket, megbeszéljük, hogy milyen sajtómegjelenési témákat tervezünk, utána majd jön egy Kovács Béla, és felborít mindent. De András azt mondja: azért kell a terv, hogy legyen mitől eltérni.
Délután még volt pár találkozóm, megnéztem egy albérletet, és így indultam haza. Kocsit vezetni azért jó, mert akkor senki nem jön oda hozzám semmivel, és vissza tudom hívni a nap közben összegyűjtött vesztett hívások egy részét. Megnyugtatok mindenkit: az esküm szövegéhez híven a jogszabályokat megtartom (többségükben) és megtartatom, így nem minden KRESZ szabályt szegek meg, és pl. fülbedugós beszélő kütyüm van, és rendszerint használom is, mert erre a frakcióalkalmazottak nagyon háklisak.
Hét után értem haza, akkor a családdal még kiszaladtunk megnézni a földeket – minden nagyon ígéretes. Idén (azaz tavaly) első alkalommal próbálkoztam őszi zabbal – csodásan néz ki, hason felül ér, nagyon szép egyenletesek, tiszták. Feleségem a citromfű vetésébe még valamit palántázott, addig a gyerekek tök jól elvoltak, a magas fűben rohangálva. El is telt a nap.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.